Sári Évi törekszik arra, hogy kilépjen a csúnya skatulyák világából
Musicalszínésznő, műsorvezető, énekesnő, és mellesleg Playboy címlaplány is. Férfitársaim természetesen talán leginkább ez utóbbi szerepben ismerik, tehát éppen itt az ideje Sári Évi fontosabb oldalait is megismerni. Ő maga is arra törekszik, hogy kilépjen a csúnya skatulyák világából. Itt van például borszeretete, nyitottsága és kedvessége, mellyel levett a lábamról és egy jót beszélgettünk a Borbíróságon.
   
- Akkor igyunk bort! - jelentem ki rögtön az elején, és Sári Évi készségesen helyesel. Ez már egy jó kezdés. De milyen bort is igyunk? Bár interjúalanyom inkább a könnyed fehérekre szavazna, mégis rám hagyja a választást. Nem vagyok rest, és rögtön erős kezdéssel lépünk be a borbeszélgetés folyamába, Györgykovács Imre Somlói 2007-es Olaszrizlingjével koccintunk.

- Milyen napod volt, hogyan telik mostanában az életed?

- Viszonylag nyugodtan. Most vagyok túl egy kéthónapos, nagyon pörgős időszakon. A Pesti Magyar Színházban futó Vámpírok bálja című musical téli szériáján vagyok túl, emellett alakítottunk egy új együttest, a BooBoo Sister's-t, amellyel sok fellépésünk volt. Most vagyok másodéves a Budapesti Kommunikációs Főiskolán, ilyenkor van a vizsgaidőszak néhány kemény tantárggyal. Hétvégenként dupla előadásaim voltak a színházban, ezek sokat kivettek belőlem, de szerencsére bírtam együtt a tanulást és az éneklést. Sikeresen letettem a vizsgáimat, meg is ünnepeltük a barátaimmal egy kis bulizás keretében.

- Volt némi borozás is?

- Nem, az most nem volt. Nekem a bor bensőségesebb kikapcsolódás, vacsorához szűk baráti körben kibontok egy üveggel. Ha bulizni megyek, vodka-szóda-lime-ot fogyasztok, és ezt meg is tudom ideologizálni. A vodka az egyik legtisztább alkohol, talán kevesebb mérgező anyagot és kalóriát tartalmaz, a szóda véd a dehidratáció ellen, a lime pedig tele van C-vitaminnal. Tehát ez egy egészséges koktél!!!

- Amikor borozol, milyen formában teszed?

- Vendéglátóipari szakközépiskolába jártam, ezért alapszinten ismerem a megfelelő étel-borpárosításokat. Általában inkább az ételhez választok bort. A borkulturális fejlődés esetemben is átment a megszokott fázisokon: először csak az édeseket fogadtam el, majd később tértem át a száraz változatokra. Tizenévesen még pezsgőből is az édeseket ittam. Manapság ebből az ízvilágból csak a tokaji maradt meg számomra. Néha lefekvés előtt iszom egy pohár bort, ekkor nyugodt, pihentető alvásban bízhatok.

- Ha ki kellene emelned néhány bort, amelyekkel gyakrabban találkozol, melyek lennének azok?

- Vacsorához gyakran fogyasztok könnyed Portugieser-t, de szeretem a fehérborokat is, például a Chardonnay-t. Régebben a barátnőkkel mindig Muscat Ottonel-t ittunk, akkoriban ez volt nálunk a divat.

- A nehezebb, fajsúlyosabb fehérekkel milyen a kapcsolatod?

- Nem igazán fogyasztom őket, nincsenek jó tapasztalataim.

- Pedig a férfiasabb, markánsabb borokat is érdemes kipróbálni. Fehérben egy jó somlói is el tudja varázsolni a hölgyeket. Lehet, hogy most kellene kipróbálnod ezt a vonalat! - javaslom, és ekkor kerül poharunkba a már fent említett minerális gyöngyszem.

- Rendben, nézzük meg, ha már így ajánlod! Már az illata is milyen határozott, és a korty... Ez a bor nekem ízlik! Milyen bor is, amit választottál?

- Egy igazi somlói, szívvel-lélekkel!

- Akkor ezt is érezni benne!

- Készítünk néhány képet az olvasók kedvéért borral is. Szereted, ha fotóznak?

- Hááát, végül is elviselem. Igen, szeretem, de szerintem nem viszem túlzásba, ez afféle munkahelyi ártalom. Van néhány barátnőm, akik - ha elmegyünk együtt szórakozni - szinte már kórosan állandóan egymást és magukat fotózzák, imádják...

- Most már teljesen más a borunk illata, eddig a gyümölcsök uralták, most az ásványosság kezd felülkerekedni.

- Tényleg teljesen más, milyen szépen bontakozik ki az illata!

- Ahogy feltérképeztelek interjú előtt, különböző tevékenységi köröket találtam a neved mellett: musicalszínésznő, műsorvezető, énekesnő. Melyik szerepben érzed magad leginkább otthon?

- Nagyon sokáig azt gondoltam, hogy lehet ezeket párhuzamosan is művelni, de rájöttem, hogy igazán egy dologra szabad csak koncentrálnom, a többi tevékenységet ezért egy kicsit háttérbe szorítom. Jelen pillanatban a Vámpírok bálja hozta elő belőlem azt, hogy újra színpadon a helyem, és hogy ezzel kell foglalkoznom.

18 éves koromban kezdett a zene komolyabban foglalkoztatni. 13 évesen volt egy kis kitérő a "vendéglátásba". Mivel akkoriban apukám két éttermet is vezetett, jó ötletnek tűnt. Korán kiderült, hogy teljesen más dolgok érdekelnek, nem az étkeztetés. Zenetagozatos általános iskolába jártam, 6 évig zongoráztam, ez jó alapot adott a továbblépéshez. Debrecenben a Vasutas Musical Stúdióban kezdtem színpadi pályafutásomat, kisebb szerepeket kaptam a Csokonai, valamint a Nyári Színházban. Volt néhány prózai szerepem is, de az énekes darabok ragadtak meg igazán. Aztán megalakult a Zeneteátrum Kulturális Egyesület, amelynek több mint tíz éve tagja vagyok. Rengeteg előadásunk volt együtt, jó szerepeket kaptam, többek között a Hair, a Grease, az István a király, a Sztárcsinálók, és A dzsungel könyve darabokban. Mindig is álmom volt, hogy egy nagy budapesti színházban szerepeljek, és ez a Vámpírok báljával teljesült. Még 2007-ben mutatták be ezt a Magyarországon egyedülálló musicalt, de tavaly tavasszal egy kis vérfrissítésen ment keresztül az előadás. Egészen véletlenül találtam rá a szereplőválogatás hirdetésére, majd rögtön jelentkeztem. Egy többfordulós casting után kaptam meg az egyik főszerepet, Magdát. Nagyon sokat adott eddig nekem ez a darab, és úgy érzem, a jövőben is vannak benne lehetőségek. Elfogadtak a kollégák, a rajongók, és egyre több felkérés érkezik. Ezzel a gárdával készülünk egy új darabra is, de nem beszélhetek még róla. Nyáron lesz a bemutató, és fantasztikus darab lesz.

- Playboy szereplésedet se kerüljük ki. Mennyire sikerült elérni azt a célt, melyet egy helyütt említettél, hogy életed más területeire is vetüljön fény ebből az ismertségből?

- Leginkább semennyire sem... Korábban, a Playboy előtt szerepeltem már két másik férfimagazinban is. Éppen szabad voltam, amikor jött a felkérés a fotózásra, melyet anyukámmal vitattam meg, aki nagyon ellenezte. Eléggé önfejű vagyok, úgyhogy elvállaltam. Tulajdonképpen kellemes élmény volt, nagyon tetszett a végeredmény és a kígyó is jó fej volt, csak egyszer szorongatott meg... Összességében nem bántam meg.

- Lehet, hogy a kígyó is némiképp kiszolgáltatottnak érezte magát...

- Lehet, mindenesetre, amikor a nyakam köré tekeredett, azzal a "piciny" testével fotózás közben, akkor kértem a gazdáját, hogy most egy kicsit vegye le rólam... Ami még fontos volt, hogy jó barátaim vettek részt az egészben: a fotós, a fodrász, a stylist. Nem mindegy, hogy ilyen kiszolgáltatott helyzetben, mint egy aktfotózás, kik veszik körbe az embert. Azt azért egy picit bánom, hogy ha valaki a világhálón keres engem, akkor legelőször ez jön be, de dolgozom azon, hogy ez a helyzet megváltozzon.

- - Milyen volt első találkozásod a borral, van-e valamilyen maradandó élményed?

- Erre nem tudok válaszolni, fogalmam sincs róla. A húszas éveim elején kezdtem el a borokkal ismerkedni, addig más italok voltak terítéken.

- Milyen számodra Debrecen után Budapest? Úgy hallottam, hogy most már itt élsz...

- Eleinte szörnyű volt, nem szerettem a fővárost, és menekültem innét. Akkor kezdtem megbarátkozni Budapesttel, amikor a Splash együttessel jártuk az országot, és sok fellépésem volt itt is. Hetente akár kétszer-háromszor is felvonatoztam, akár csak egy interjú erejéig. A végén már rosszul voltam a vonatozástól, és bár a Kőbányai Zeneiskolába is felvettek, de nem tudtam itt maradni, fél év után kiszálltam. Egy tévés munka miatt aztán fent maradtam,ennek már több, mint hat éve- és persze most már a barátaim is itt vannak. Most már Debrecenben vagyok ritkábban, megfordult a helyzet. Néha azért jó otthon lenni, aminek persze az Anyukám is nagyon örül...

- Tényleg, nem éheztél meg? A jó somlói borok markáns savai kiváló étvágygerjesztők. Ha egy minerális kóstolón járok, bármilyen késő is van, nem úszom meg étkezés nélkül...

- Most, hogy így említed, valóban! Egy kecskesajtot kérek, grillezett zöldségekkel.

- Jó választás, épp a borhoz illő. Én most lecsót rendelek, azt is ízesen készítik itt, egy tavalyi interjún Varga Livius falatozott ilyet. Másképp néznek rád a fotózás óta, vagy meg lehet őrizni a viszonylagos tisztaságot ebben a zajos, és néha mocskos médiában?

- Azt hiszem, hogy nekem sikerült. Sosem álltam be a sorba, amikor a könyöklés és a furkálás ment. Nem ilyen a lelkivilágom, rosszul is érintettek régebben, ha rosszindulatúan mondtak valamit rólam, de ma már nem érdekel, vagy legalábbis megpróbálok nem foglalkozni vele. Például, nem járok az úgynevezett celebpartykra sem, mert nem igazán érzem jól magam ezeken a rendezvényeken. Ebből a körből szinte nincsenek barátaim sem, egy-két kivételtől eltekintve. A magánéletemet sem szeretem kiteregetni, épp ezért nem is hívnak a bulvárújságírók, mert így nem vagyok érdekes számukra.

- Szerepeltél mindkét "bulvárgasztro" műsorban. Hogy érezted magad? Nem torzították el az eseményeket?

- A Vacsoracsatában és a Hal a tortán-ban is jól éreztem magam. Szerencsém volt, jól sikerültek a műsorok, jó hangulattal. Talán csak az nem tetszett, hogy sajnos sok-sok poén nem került be a szűkre szabott műsoridő miatt.

- Valahol olvastam, hogy későn érő típusnak írod le magad, ezért válasszunk egy érettebb bort!

- Most vagyok 32 éves, és mindent egy picivel később kezdek el, mint a kortársaim. Most járok főiskolára, nem mentem még férjhez, és csak mostanában kezdek rájönni, hogy mit is akarok tulajdonképpen. Lehet, hogy kezdek felnőni???

Szépen néz ki az étel, jó választásnak tűnik!

- Le is fotózzuk, látszódjon együtt étel, ital, nő, csak a kép miatt… A lecsóhoz kérnék még egy pohár Takler rozét, a 2009-es évjáratból. A rozé tulajdonképpen mindenhez jó, univerzális gasztrobor.

- Rozét nyáron iszom, az egyik kedvenc hűsítő italom a rozéfröccs.

- Jó étvággyal eszel, ezek szerint nem diétázol.

- Néha kellene, de imádok enni, nem tagadom meg magamtól a jó falatokat, inkább az edzőteremben töltök több időt. Időnként bikram jógázom, 38 fok melegben edzünk. Eléggé embert próbáló, de tetőtől talpig megmozgat a mozdulatsor 90 percen keresztül. Nagyon jóllaktam, már csak a szemem kívánja... És neked sok borbeszélgetésed volt már eddig? Melyik volt a legizgalmasabb?

- Bevallom az első riport, amelyet Csernus Imrével ejtettem meg ugyanitt, meglehetősen lámpalázas volt. Nem is Csernus doktor személye miatt, hanem mert nagy volt bennem az akarás, hogy jól sikerüljön. Itt, a vége felé beszéljünk a legújabb projektedről, a BooBoo-Sister's-ről.

- Váradi Viktória, Kecskés Tímea énekel benne, na és persze jómagam, valamint Varga Bálint a negyedik tag. Ő az úgynevezett, zenei vezetőnk, és nem mellékesen fantasztikus zongorista. Mivel csak ez az egy hangszer van, ezért az énekhangoké a főszerep három szólamban. Nincsenek műfaji határok, sok ötletünk van, és nagyon élvezzük!

- Nemsokára jön az új album?

- Nem feltétlenül ez a célunk, most inkább a fellépésekre koncentrálunk, bár Timi most babát vár, de még jár velünk koncertezni.

- Köszönöm az interjút, remélem az olvasóink is elégedettek lesznek.

- Én is köszönöm, jól éreztem magam ezen az estén, régen voltam ilyen kellemes, személyes hangvételű interjún.

Hol borozgattunk Sári Évivel?

A Vásárcsarnok mögött található Borbíróság Éttermet azzal a céllal is hozták létre, hogy a vendégek minél több minőségi, magyar bort kóstolhassanak meg kimérve. Budapesten egyedülállóan, közel 60 féle minőségi, magyar bort kínálnak így - 180 fajta palackos borból. A Borbíróság Étterem barátságos és hangulatos tereivel (galéria, borospince), kreatív magyar konyhájával, udvarias kiszolgálással igyekszik vendégei kikapcsolódását szolgálni. Bp., Csarnok tér 5., +36-1-219-09-02, info@borbirosag.com