Sári Évi: Elsősorban musical-színésznek tartom magam Szuperinfo
Május 2-án és 3-án újra a Magyar Színház színpadán lesz látható a PS Produkció által bemutatott Sakk musical. Az előadás ősbemutatóját 2010 nyarán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon láthatta a közönség, majd azt követően a Hevesi Sándor téri Magyar Színház falai között is megelevenedett a sakk-nagymesterek története. A női főszerepben, Florence Vassy megformálójaként Sári Évit láthatjuk.
   

- Milyen emlékeket őrzöl az előadásról?

- Több szempontból is óriási élmény, az egyik legszebb ajándéka az életemnek, amit nem hiszem, hogy bármikor is elfelejtenék. Egyrészt Florence megformálása volt mindeddig a legjelentősebb színészi feladatom, egy gyönyörű szerep, amiben remélem, még sokáig lubickolhatok. A margitszigeti környezet, a monumentális színpad és nézőtér varázslatos hangulattal fűszerezte meg az előadást, amit tovább fokozott, hogy a Sakk musical koncert jellegéből adódóan közel száz fantasztikus művész – zenekar, kórus, tánckar, énekesek és szólisták – volt folyamatosan jelen a színpadon. Ha csak rá gondolok, kellemesen átfut rajtam a hideg. Fantasztikus, hogy mindezt a különleges atmoszférát a Magyar Színház színpadán is sikerült megvalósítanunk.

JÓT TETT AZ IDŐ

- Mikor játszottátok utoljára?

- Tavaly, a Tavaszi Fesztiválon, a Bálnában láthatta a közönség az előadást, tehát nem is annyira régen.

- Lesz a mostaniban változás a korábbihoz képest?

- Alapvetően nem, a korábbi rendezési elvek alapján épül fel most is a produkció, és maga a zene is felállít bizonyos szabályokat, amelyekhez tartanunk kell magunkat. De mindezeken túl az egyéni játék természetesen mutathat különbözőségeket, hiszen mindannyian változtunk az elmúlt négy-öt évben és ez a színpadon is megnyilvánul. Például, tavaly a Bálnában azt tapasztaltam, hogy sok mindent másképpen csináltam, mint annak idején, a Margitszigeten. Az azóta átélt élmények, örömök, csalódások, a színészként és magánemberként szerzett tapasztalatok hatással voltak a szerepformálásomra és határozottan azt éreztem, hogy jót tett nekem az idő.

- Kit formálsz meg a darabban?

- Florence nagyon közel áll a szívemhez. Kezdetben egy rendkívül határozott, magabiztos, céltudatos nő benyomását kelti, a történet folyamán azonban kiderül róla, hogy igenis vannak mély érzelmei, és kerülhet olyan helyzetbe, amelyben még ő is képes elgyengülni. A cselekmény politikai és szerelmi szálon fut. A politikai szálon Florence - aki egyébként egy magyar lány - múltját ismerhetjük meg, azt, hogy apját ’56-ban elvitték az oroszok, ami miatt ő mérhetetlen gyűlöletet érez irántuk, a szerelmi szál viszont azt a fordulatot hozza, hogy éppen egy orosz férfiba szeret bele, ami erős belső konfliktusokat okoz számára. Nagyon tetszik a gondolkodásmódja, jómagam is próbálom úgy élni az életemet, hogy bármit is sodorjon elénk a sorsunk, nem szabad feladni, előre kell tekinteni és haladni kell a célunk felé tovább.

SZABADÚSZÓ ÉLET

- Számodra mitől kedves ez a produkció?

- Fantasztikus csapattal dolgozhatom együtt, ami szerintem elengedhetetlen ahhoz, hogy egy előadás jól működjön. A producertől, Simon Edittől kezdve, Póka Balázs művészeti vezetőn, Köteles Géza karmester és az első osztályú zenekar, a színpadi és műszaki segítőkön, a kellékeseken keresztül a színész és táncos kollégákig, mindenki szívvel-lélekkel maximálisan beleteszi magát a munkába. Szeretjük és akarjuk csinálni, és ez érezhető a végeredményen is.

- Hány előadás lesz látható most? Milyen tervek vannak?

- Nagy öröm számunkra, hogy jól fogynak a jegyek, remélhetőleg a május 2-i és 3-i előadásokat követően, októbertől ismét játszhatjuk majd ezt a csodás musicalt.

- A darabbeli partnereid közül szinte mindenkivel dolgoztál már együtt, hiszen szinte ugyanez a „társulat” kelti életre szezonról szezonra a Vámpírok bálja musicalt is. Mennyire könnyíti ez meg a felkészülést és a színpadi jelenlétet?

- Szeretünk együtt dolgozni, nagyon jó a hangulat a csapatban, vidáman telnek a próbák. Szerintem kifejezetten hasznos, hogy nem vagyunk együtt egész évben nullától huszonnégy óráig, mert így nincs lehetőségünk megunni egymás társaságát. Őszintén tudunk örülni az újbóli találkozásoknak és minden próbafolyamatot frissen, újult erővel tudunk elkezdeni.

- Nem hiányzik a színházi tagság?

- Nem tudom, hogy hiányzik-e mert soha nem voltam állandó tagja egyetlen társulatnak sem. Szeretem a szabadúszó létformát, bár hozzá kell tennem, a számos előnye mellett a nehézségeiről sem szabad megfeledkezni. Vendégként dolgoztam a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol a West Side Storyban Anitát játszottam. Volt alkalmam belepillantani, hogyan él és lélegzik együtt az a társulat. Minden idejüket együtt töltötték, egy igazán jó kis csapatot alkottak, azonban azt is láttam, hogy társulati tagként néha olyan előadásban is részt kellett vennie a színésznek, amelyben szíve szerint esetleg nem szeretett volna, a rá kiosztott szereppel nem igazán tudott azonosulni. Aki szabadúszó, az nincs ilyesmire rákényszerülve. Én kizárólag olyan előadás castingjára megyek, ami tetszik, és amiben szeretnék szerepelni. Viszont tény, hogy sokkal több a bizonytalansági tényező, amivel nap, mint nap meg kell küzdenem.

- Színházban hol lehet még találkozni veled?

- A PS produkció előadásai mellett jelenleg a Madách Színházban játszom a Poligamyban, a Macskákban és a Mamma mia musicalben, valamint a Karinthy Színházban a Nyitott ablak című zenés vígjátékban.

- Szerepel a terveid között, hogy prózai darabokban is kipróbáld magad?

- Korábban szerepeltem már prózai előadásban, Debrecenben, és abban is jól éreztem magam, de úgy érzem, a zenés színház az én igazi terepem, abban tudok maximálisan kiteljesedni. Azonban nem zárkózom el a prózai darabok elől sem, ha megtalál egy izgalmas lehetőség, állok elébe.

VIRÁGZIK A RETRO

- Milyen más szerepkörben lehet még találkozni veled?

- Van egy saját formációm, amely Sári Évi és zenekara néven fut, mostani zenéket játszunk kicsit jazzesítve, bossanovában feldolgozva, és van egy elektronikus zenei projekt, a B.L.EVE amiben szintén énekelek. Magyarországon újra divat a retro, ennek köszönhetően kapunk felkéréseket a Splash nevű együttesünkkel is, amely a ’90-es években az ország egyik sikercsapata volt. Legutóbb az őszi Total Dance Fesztiválon tombolt közel 9000 ember a Tedd fel a kezed című számunkra. Óriási élmény volt. De műsorvezetőként és rendezvények háziasszonyaként is vannak feladataim szép számmal.

- Vágynál más jellegű kalandozásokra is?

- Nem igazán, inkább a színházi vonalat szeretném tovább erősíteni az életemben. Úgy érzem, jó formában vagyok, tizennyolc éve játszom színházban és bár a zenei vonal is erőteljesen jelen van a mindennapjaimban, elsősorban musical-színésznek tartom magam és azt szeretném, ha az embereknek is elsőre ez jutna eszükbe rólam. A későbbiekben szeretnék majd azokon a területeken is tevékenykedni, amelyen a diplomáimat szereztem kommunikáció- és médiatudomány, valamint kommunikációs tréneri szakon. Most mindenképpen a színház az első, minden energiámmal a májusi Sakk, majd nem sokkal utána a júniusi Vámpírok bálja előadásokra készülök.